Mert ez már megér pár bejegyzést. Idegenek számára talán szórakoztató, számomra viszont néha szomorú… De talán ezen segít majd, ha kiírom magamból.
Hogy mit?
Hogy milyen, ha 120 kilósan éled a tinédzserkorod, hogy miután lefogytál, mennyire nehéz minimális tapasztalattal és zéró önbizalommal ismerkedni, hogy milyen az mikor csak úgy vagy, de nem élsz és a legfontosabb, hogy mikor találsz végre valakit. Mert az ugye kell. Mindenkinek! Goethe is megmondta; “Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos. Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse őt igazán.”
Szóval bárki, bármit mond, KELL!
Szóval EZÉRT!
Legutóbbi hozzászólások